Istenek, ideák, hősök – régmúltba kalauzolták a résztvevőket a múzeológusok

A Régészet Napja alkalmából a Wosinsky Mór Megyei Múzeum is csatlakozott az országos programsorozathoz, melynek keretében június 2-án és 3-án várták az érdeklődőket. A régészek és múzeológusok által bepillantást nyerhettek a résztvevők a régmúlt tárgyain keresztül az akkori családok, kisebb közösségek rituális életébe.
A frisshirek.hu, az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérünk, támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásA Magyar Régészszövetség 2014 óta rendezi meg az országos Régészet Napja programsorozatot, mely idén „Istenek, ideák, hősök” névvel került meghirdetésre. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai idén június 2-3-án várták előadásaikra az érdeklődőket – tájékoztattak.
Vindus Melinda régésztechnikus „Őskori ideák. Szépségideál az őskorban a neolit idolok tükrében” című előadásában az őskori ember hiedelemvilágába kalauzolta el a hallgatóságot a kőkorszaki előzményektől kezdve az újkőkor végéig. A vetített képes előadás vezérszálát a korai időkben megjelenő kis méretű agyagszobrok, idolok alkották. A feltehetően családok, kisebb közösségek rituális életéhez köthető idolok leggyakrabban női alakot testesítettek meg, de férfit és állatokat megformáló darabok is megtalálhatóak a Kárpát-medencében. A dunántúli, azon belül a
Tolna vármegyei területről előkerült tárgyak nagy része a 2006–2009 között, Alsónyék – Bátaszék határában végzett, az M6-os autópálya építését megelőző feltárásokból származott.
Az előadás végén néhány őskori tárgyat is kézbe véve közelebbről is megtekinthették őket az érdeklődök.
Szombat délelőtt Czövek Attila régész-főmuzeológus „Miről mesélnek a római kövek? címmmel a múzeum épülete előtt álló bölcskei kövekről és az épület folyosóján elhelyezett római leletekről tartott előadást. Ismertetőjéből kiderült, hogy előbbiek Iuppiter Teutanus-nak ajánlott fogadalmi oltárok voltak, melyek eredetileg az őslakos kelták szentélykörzetében álltak a Gellért-hegyen. Innen szállították el őket 370 környékén a Duna-parti kikötőerőd építésekor a mai Bölcske területére. A folyosón elhelyezett római síremlékeken, mérföldköveken, kisebb fogadalmi oltárokon lévő sok-sok információt hordozó feliratokon szintén elolvashatóak az istenek (Iuppiter és Hercules) és az istenként tisztelt császárok nevei.
Szombat délután dr. Vizi Márta régész-főmuzeológus a múzeum régészeti gyűjteményének elhelyezéséért folytatott küzdelemről tartott múzeumsétával egybekötött előadást „Wosinsky Mór és a Szekszárdi múzeumpalota. Küzdelem és kalandok a gyűjtemény elhelyezésével” címmel.
Az önálló múzeumépület, ahol méltó elhelyezést kapott a gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór által felajánlott gyűjtemény, nem kis küzdelem után épült fel 1900–1901-ben. A Szekszárd város által felajánlott telken, amely a település egykori vásárterével szemben terült el, egy emeletes palota épült. Tervezői is elsővonalbeli építészek, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp voltak.
A múzeum gyűjteményében található archív fotókon a gyűjtemény egykori elhelyezésére szolgáló vitrineket is megnézhették a résztvevők. Az épületséta keretében az érdeklődők megtekintették a neoreneszánsz stílusú épületet, külön kiemelve a díszítő domborműveket és szobrokat, melyek elhelyezéséhez Wosinsky Mór kifejezetten ragaszkodott.
Fotó: Wosinsky Mór Megyei Múzeum