Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 18 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent

- számolt be a KSH közléséről az MTI. A 15-64 évesek közül 4 millió 579 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt.

A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott,

2 millió 424 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,7 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 155 ezer volt, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 70 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 276 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 28,0 százalékra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal, 87,5 százalékra csökkent, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban 2,9 százalékponttal, 67,5 százalékra emelkedett.

A 15-64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,3 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,5 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte.

A legjelentősebb növekedés a foglalkoztatási ráta értékében Észak-Alföldön (2 százalékpont) volt, míg Dél-Alföldön 0,8 százalékpontos csökkenés mutatkozott az előző év január-márciusához képest.

Emelkedett a munkanélküliség

A 2023. január-márciusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 18 ezer fővel, 199 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 105 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 94 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett.

Január-márciusban a 15-24 éves munkanélküliek száma 32 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 10,3 százalék volt. Az összes munkanélküli 15,9 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves korosztály 3,7 százalékos munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, míg az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,2 százalékra emelkedett.

A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,9 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék).

A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön nőtt (egyaránt 0,8 százalékponttal), míg Budapesten - egyedüliként a régiók közül - csökkent (0,1 százalékponttal). A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 32,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Március végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 3,0 százalékkal, 244 ezerre csökkent.

A közzétett adatokra reagálva a Gazdaságfejlesztési Minisztérium az MTI-vel azt közölte, hogy "a háború és szankciók sújtotta gazdasági helyzet ellenére éves alapon 19 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2023 márciusában, ezzel Magyarországon 4 millió 707 ezer főre emelkedett a munkavállalók száma". Azt is hozzátették, hogy ezek az adatok

rávilágítanak, hogy a kormány intézkedései hatékonyan és eredményesen védik meg a munkahelyeket.

Bejelentették azt is, hogy a foglalkoztatottság további bővüléséért 14 vármegyében és a fővárosban új vállalkozóvá válást elősegítő munkaerő-piaci program indul.

A kiemelt kép forrása: unsplash.com