Vasárnap több, mint 3 órán keresztül gyűjtötték az aláírásokat a kúttulajdonosok védelmében a szekszárdi vásárnál a Mi Hazánk aktivistái.

Papp Tamás, a Mi Hazánk Tolna vármegyei vezetője lapunknak, a frisshirek.hu-nak eljuttatott közelményében arról tájékoztatott, hogy 2016 óta került fókuszba a fúrt kutak bejelentésének kérdése. Akkor azt fogadta el a parlament, hogy engedély és bejelentés nélkül létesíthető a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény. Tehát ami 80 méternél mélyebb kút, azt kellett engedélyeztetni, ennek határideje akkor tíz évre 2028. december 31-re hosszabbodott meg. 

2020 végén viszont jelentősen szigorodott a szabályozás, az engedélyeztetési szint 50 méterre csökkent, a határidő pedig 2023. december 31. A bírság pedig akár 300.000 forint, annak aki nem tesz eleget a bejelentésnek. A mostani szabályozás lényege: teljesen mindegy, hogy fúrt vagy ásott kút, néha locsolunk belőle, vagy egyáltalán nem használjuk: minden magyarországi kutat be kell jelenteni.

Kiemelte, hogy ásott kúthoz nem szükséges tervdokumentáció, a fúrt kutakhoz viszont igen. Tehát hiába ingyenes és könnyített a bejelentés, a szakembert a tervdokumentáció miatt ki kell fizetni, aminek költsége munkától függően 100-200.000 forint is lehet, de ennél jóval magasabb költségekkel is járhat az 50 méternél mélyebb kutakkal kapcsolatos adminisztráció.

Közleményében kitér arra, hogy a kormány vízgazdálkodás biztonságosságát és vízkészletek észszerű felhasználását szeretné elérni az elmúlt évek aszályaira hivatkozva. Az aszály viszont nem azért okoz problémát, mert az emberek a kútjaikból öntöznek, hanem azért, mert az elmúlt évtizedekben a kormányokat súlyos mulasztás terheli, amiért nem tettek semmit a mezőgazdaság vízgazdálkodásának fejlesztésével kapcsolatban.

A Mi Hazánk tolnai vezetője szerint botrányos módon jelentősen csökkent az öntözött területek aránya: 1970-ben 350.000 hektárt öntöztek, ez 2020-ra 100.000 hektárra csökkent.

Kitér rá, hogy más európai országok példáját látva, alapos a gyanú arra, hogy a kormány nem a vízkészletek észszerű gazdálkodását tervezi, hanem az ellenőrzéssel át akarja venni a vízgazdálkodás felett az irányítást azért, hogy adóztatással még jobban megsarcolja a magyar embereket, őstermelőket és más mezőgazdasági vállalkozásokat.

Ez a folyamat Európa számos országában elindult, ilyen Hollandia, ahol a kormány minden eszközzel megpróbálja ellehetetleníteni az állattartókat, azért, hogy a hús és tej helyett rovarfehérjék és más hasonló élelmiszerekre kényszerítsék rá a társadalmat. Hasonló a helyzet Belgiumban, ahol ugyanazok a folyamatok játszódtak le, mint amit most Magyarországon akarnak bevezetni. Belgiumban 2017-ben bejelentési kötelezettséget írtak elő a kutakra, könnyítéseket ígértek, később pedig adók sokaságát vetették ki azokra, akik ezeknek a kutaknak a vizét használják. A kisfogyasztóknak egy évben 160-200.000 forintnyi pluszköltsége keletkezik.

A magyar emberek többségének nincs fúrt kútja, így ők azt hiszik, nyugodtan hátradőlhetnek, őket nem érinti ez a kérdés. Pedig a kutak megadóztatása minden magyar családot érinteni fog! Minden Magyarországon megtermelt élelmiszer árában meg fog jelenni az az adó, amit kivetnek a vízfogyasztásra, öntözésre. Tehát éljen valaki tömbházban vagy olyan helyen ahol nincs kút, az élelmiszer árán keresztül minden ember pénztárcája meg fogja érezni a kutakra kivetett adót, hiszen az élelmiszer előállítók kénytelenek lesznek azt áthárítani a lakosságra.

Miután tökéletes kontroll alatt tartják majd a talajból felvett és oda visszajuttatott víz mennyiségét, innen már csak egy tollvonáson múlik további adók kivetése, mint például a Hollandiából jól ismert nitrogénszennyezési adó, ami az ottani gazdákat teljesen ellehetetleníti.

Emlékeztetett, hogy az Országgyűlésben Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnökének kérdésére Orbán Viktor tagadta, hogy terveznék a kutak adóztatását. Csakhogy Nyugat-Európa számos országában a politikusok hasonló ígéretet tettek, amit nem tartottak be. Ezek után minden aggodalom megalapozott lehet arra, hogy a fúrt kutak bejelentése után idővel meg fog történni azoknak a megadóztatása.

Tolna vármegyében bő egy hét alatt öt alkalommal (háromszor Szekszárdon, kétszer Bátaszéken) állt ki a Mi Hazánk standjaikkal aláírást gyűjteni a kúttulajdonosok védelmében Az elkövetkező hetekben Őcsényben, Decsen, Tolnán, Szedresben, Tengelicen valamint a vármegye egyéb településein is terveznek aláírásgyűjtő akciókat.

Fotó: Mi Hazánk Szekszárd Facebook oldal