Kezdi figyelmen kívül hagyni mind az Európai Unió, mint a NATO a magyar vétó-próbálkozásokat - állítja a 444.hu ma megjelent cikkében, amelyben arra hivatkozik, hogy bár a magyar fél az elmúlt napokban két fontos döntésben sem adta be a derekát, mindkét szövetségi rendszer azonban túllépett ezen a különcködésen.

Ahogy arról a frisshirek.hu-n is beszámoltunk, tegnap a magyar vétó miatt nem tudott közös nyilatkozatot kiadni az Európai Unió a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyinnal szemben kiadott elfogatóparancsáról. A magyar külügy azonban sietve cáfolta a hírt, hogy szó sincs vétóról, hiszen a többi tagállam nyugodtan aláírhatta azt, Joseph Borell EU-s külügyi főképviselő pedig nyilatkozhatott a saját nevében.

Na de mit jelent pontosan az, hogy vétó?

• Szigorúan nézve valóban nem vétózott a magyar külügy, mert nincs jegyzőkönyvi nyoma annak, hogy egy szavazás alkalmával hazánk képviseletében egyedül nem-mel reagáltak volna.
• Másik szempontból azonban mégis akadályozták az egységes fellépést, mert az elfogatóparancs támogatásáról szóló nyilatkozatot nem adhatták ki az Európai Unió egységes dokumentumaként, hanem csak a 26 tagállam ellenjegyzésével - kihagyva arról a magyart.

A magyar kormány eddig semmilyen formában nem akadályozta az ICC nyomozását az Ukrajnában elkövetett bűnök feltárásáért. Ahogy annak sem állt útjába, hogy az Európai Unió egységesen tűnhessen fel mint a nyomozás kezdeményezője - emlékeztet cikkében a 444. Az Európai Bizottság tavaly tavasz óta összesen 10 millió euróval és 40 szakember kölcsönadásával támogatta ezen a téren az ICC munkáját, míg az elmúlt napokban további 3 millió euró odaítéléséről is döntés született.

Sőt, a tavaly decemberi és az idén februári brüsszeli csúcson a tagállamok vezetői el is kötelezték magukat a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatása mellett, sürgetve a háborús bűncselekmények feltárását.

Mindkétszer Orbán Viktor szavazatával együtt.

Bloomberg úgy értesült, írta meg a 444, hogy felmerült, az Európai Tanács közös nyilatkozattal reagáljon a Putyin elleni elfogatóparancsra, de azt egyedül a magyar kormány nem akarta aláírni. Ez azonban nem bénította meg teljesen a brüsszeli diplomáciát, mert Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a saját nevében kiadott egy nyilatkozatot, amelyben megerősítette, hogy az EU támogatja az ICC-t a jövőben is.

Ahogy arról a frisshirek.hu-n szintén hírt adtunk, hétfőn Varga Judit igazságügyi miniszter nélkül írta alá az összes EU-tagállam igazságügyi minisztere azt a nyilatkozatot, amelyben támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését.

Varga Judit ott sem volt a londoni konferencián,

de ez megintcsak nem akadályozta meg teljesen az EU közös állásfoglalását,

mert így akkor név szerint a 26 tagállam minisztere ellenjegyzésével jelent meg közös nyilatkozat, akik további 4 millió fontot (1,8 milliárd forintot) is adtak a nyomozás folytatására. Bár megkereste az Igazságügyi Minisztériumot a 444, arra a kérdésükre nem kaptak választ, miért is nem vett részt a tanácskozáson Varga Judit.

A nyilatkozat aztán az EU soros elnökségének svéd oldalán is megjelent, és bár hivatalosan nem közös EU-s állásfoglalás, hiszen 27 tagállam vagy nem csak 26, mégis külcsínben úgy fest, mintha az EU egységesen jutott volna erre a határozatra. Ráadásul annak szövege hivatkozik is az Európai Unióra, még ha Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter egyes szám első személyben fogalmaz is a végén:

A legfontosabb üzenetem ma, hogy az EU tagállamai egységesek akaratukban, miszerint továbbra is támogatják az ICC-t és a szervezet küzdelmét, hogy az Ukrajnában elkövetett bűncselekményeknek következményei legyenek.

Nemcsak az EU, hanem úgy fest, a NATO is kész túllépni a magyar különutasságon

Éppen a 27 helyett 26 tagállam miniszterei által ellenjegyzett dokumentum megjelenése után egy nappal Szijjártó Péter külügyminisztert arról értesítette a NATO főtitkára Brüsszelben, hogy április elejére miniszteri szintű ukrán-NATO találkozót szervez - idézi fel a magyar tárcavezető tegnapi nyilatkozatát a 444. Ezeket a tanácskozások eddig elbuktak a magyar kormány ellenállásán, amelyet - hivatalosan - azért folytattak, hogy elérjék az ukrán oktatási törvény visszavonását. Szijjártó Péter keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy

"a NATO-főtitkár most azt közölte, hogy különböző okok miatt össze fogja hívni ezt az ülést az április 4–5-i NATO külügyminiszteri tanács alatt, dacára a magyar elutasító álláspontnak, és hogy a magyar fél azt gondolja, hogy csak egyhangú akarat esetén kerülhetne erre sor. Ez sérti a NATO egységét és az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet. Ugyanakkor nem tehetünk mást, tudomásul vesszük a főtitkár döntését."

Azt nem tudni, hogy miként fogja a NATO jogilag kikerülni egy tagállamának különcködését, ám az egyértelműnek tűnik, hogy eljutott a szövetségi rendszer arra a pontra, hogy kész alternatív megoldásokban gondolkodni, és egész egyszerűen figyelmen kívül hagyni a magyar kormány ellenállását.

Ezek a fejlemények azt sugallják, hogy mindkét szövetségi rendszerben a magyar kormány teljesen elszigetelődött, és nincs ország, amely felszólalna mellettük.

Ugyanez a jelenség figyelhető meg az EU külügyi tanácsának szintén hétfői döntésében, ahol a testület Ukrajnának szállítandó lőszervásárlásról döntött. Kétszer 1 milliárd eurónyi lövedékbeszerzésről határoztak a külügyminiszterek, amelyet az EU közös kasszája áll, de annak beszerzését és lebonyolítását a tagállamoknak maguknak kell intézniük.

Magyarország itt is külön utat választott, mert jelezte, hogy nem szeretne közvetlenül lőszervásárlásra támogatást adni,

ez azonban szintén nem akasztotta meg az ügymenetet, mert Szijjártó Péter csak annyit kötött ki, hogy a részükre eső kétszer 1 millió eurónyi hozzájárulást ne közvetlenül a lőszerekre költsék, hanem számolják el a balkáni békemissziókra vagy a bevándorlók ellen kivezényelt határőrök költségeire, és az ottani forrásokat könyveljék át a lőszerekre.

Így erről az esetről is elmondható az, hogy a magyar kormány vétó-szerű álláspontja semmilyen anyagi és gyakorlati jelentőséggel nem bírt már a többi tagállam és a közös döntéshozás számára.

A kiemelt kép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala