A főigazgatóság azt írta:

a tavalyi rendkívüli aszály után a december és a január is bővelkedett csapadékban. A többletként jelentkező vizekből a vízügy igyekszik minél nagyobb mennyiséget visszatartani a rendszereiben, készülve egy esetleges későbbi aszályos időszakra.

Hozzátették: a folyókon levonuló árhullámok fontos vízpótlási lehetőséget jelentenek a jövőben előttünk álló aszályos időszakokra, ezért a vízügy mindenütt, ahol erre lehetőség nyílik, az érkező többletvizet csatornákba és tározókba vezeti a vízkészletek növelése érdekében.

A most visszafogott mintegy 40 millió köbméternyi belvíz kétharmada a Közép-Tisza vidéki és a tiszántúli igazgatóság területére esik, de az észak-magyarországi igazgatóság is jelentős mennyiségű vizet tudott a tározóiba irányítani.

Emlékeztettek arra:

az országban 179 belvíztározó van, összkapacitásuk 243 millió köbméter.

Ezek feltöltésére mindig is törekedett a vízügyi ágazat, elsősorban a belvízvédekezés során a levezető hálózat tehermentesítése érdekében.

A belvízből betározott víz későbbi öntözésre való felhasználhatósága azonban mindig kérdéses vízminőségi problémák miatt

– írták.

Mint írták, a 2010-es nagy belvíz idején 150 millió köbméternyi belvizet tartottak vissza a tározókban és a medrekben. A tavalyi aszályos tavasszal ennek töredékét, 1-2 millió köbméternyit sikerült visszatartani.

• A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az elmúlt hetekben feltöltötte a nyári vízpótlási lehetőséggel nem rendelkező holtágakat, így a szajoli, a gyova-mámai és a tiszaugi Holt-Tiszát, a szászberki és a malomzugi Holt-Zagyvát, valamint a rázsonyi, a tehenesi és a harangzugi Holt-Köröst. Feltöltöttek továbbá négy halastavat – Kisújszállás, Jászkarajenő és Besenyszög térségében –, valamint egy horgásztavat Alattyánnál.
• A Kőrös-érben visszatartott belvízből megoldódott a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő vizes élőhely vízellátása is Kocsér térségében.
• A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság emelte a Keleti-főcsatorna téli üzemvízszintjét, hogy a Tiszán érkező árhullámokból tározni tudjon, így jut víz például Hajdúnánás térségébe. A nyírségi területeken lehullott csapadékból lefolyásnak indult felszíni vizeket a Debrecen közelében tavaly kiszáradt tározók felé irányítják, így mostanra egybefüggő vízfelület alakult ki a Vekeri-tóban, és várhatóan az erdőspusztai tározókba is jut elegendő víz.
• A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a múlt év végén a Tisza emelkedő vízállásából folyamatosan töltötte a szabolcsveresmarti Rétközi-tavat, a Szamoson érkező árhullámból pedig tudták tölteni a szamossályi tározót is. A Románia felől érkező csapadékvizet továbbra is az évek óta vízhiánnyal küzdő, Szamos menti tározóba kormányozzák. A magas tiszai vízállást kihasználva sikerült Gávavencsellő térségében a Lónyai-főcsatornában is magasabb vízszintet elérni.
• Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak a tározókba – például gyöngyös-nagyrédei, a Laskó-völgyi, Hór-völgyi, geleji – az év elején meglévő mennyiségeken felül 1,92 millió köbméternyi vizet sikerült bevezetnie.

Az ágazat rövid- és hosszútávon is megragad minden műszaki lehetőséget a víz visszatartására, közben bármikor előfordulhat egy hirtelen érkező, szélsőséges árvíz, ezért az erre való felkészülés is folyamatos

– írta a vízügyi főigazgatóság.

Amint arról lapunk, a frisshirek.hu korábban már beszámolt, történelmi aszály volt a tavalyi: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot. A szakértők drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre hazánkban, főleg az Alföldön.

Fotó: Belvízben álló szarvasmarha Balmazújváros határában 2023. január 19-én. MTI/Czeglédi Zsolt