Ennek némileg ellentmond az a befektetői gyakorlat, aminek következtében tavaly tavasszal már botrányba fulladt az orosz tulajdonos és a magyar alvállalkozók közti vita, miután az utóbbiak hónapokon át nem kapták meg a pénzüket az orosz befektetőtől. Elmaradt fizetések, állandó vezetőcserék, erőből átnyomott döntések jellemezték a Paks2 beruházás infrastrukturális kialakításának a hátterét. Bár az orosz vállalkozó elnyert egy 14 milliárdos tendert, legalább 150 alkalmazott bérével tartozott hónapokon át félmillió forint per fővel számolva, legalábbis erről nyilatkoztak a kényszerkirúgott alkalmazottak.

Mindezt alapjaiban megrengette még az időközben kirobbant orosz-ukrán háború is, ekkor a Roszatom meglebegtette, hogy esetleg elállna a Paks2 beruházástól.

„Ellehetetlenült a Paks2 projekt – információink szerint ezt tudatta nemrég az orosz fél a magyar kormánnyal. Oroszországi forrásunk úgy tudja, Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezérigazgatója levélben jelezte elállási szándékukat vis maiorra hivatkozva” – írta március végén a 24.hu.

Szakmai szempontból a paksi beruházást

"a jelenlegi uniós szankciós környezetben nem lehet végigvinni"

– jelentette ki Jávor Benedek is, a főváros brüsszeli kirendeltségének vezetője. Bár más szempontok szerint, de még a volt Egységben Magyarországért volt miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is meghirdette, hogy Magyarországnak „azonnal minden szerződést, beleértve a Paks2 szerződést is, haladéktalanul fel kell mondania Oroszországgal”. Persze a választásokat követően a magyar kormány már határozottan kiállt a beruházás folytatása mellett. Amint arról a frisshirek.hu is beszámolt, Szijjártó Péter egyenesen a szuverenitásunk elleni támadásként értékelt minden, a beruházást megkérdőjelező megnyilvánulást.

A 14 milliárdos tender elnyerésekor lett kényelmetlen a magyar alvállalkozó

„Ez az egész egy orosz mutyi”

– nyilatkozta portálunknak az egyik, viharos körülmények között távozó magyar alvállalkozó. Mint fogalmazott, a hónapokon át elmaradt fizetéseket úgy próbálták megoldani „okosba”, hogy az orosz befektető inkább cserélgette az ügyvezető igazgatókat és kivitelezőket, semhogy a szerződés biztosította költségeket kifizesse. Történt mindez már jóval az orosz-ukrán háború kirobbanását megelőzően, s változatlanul kérdés, hogy egyáltalán ki fogja megépíteni Paks2-t.

Időközben, nem mellesleg a kialakult orosz-ukrán válság miatt Sanna Marin finn miniszterelnök támogatta, hogy egy új kockázatelemzést végezzenek el a Paks2 testvérprojektjének számító finn Fennovoima atomerőműnél. Ezt a magyarhoz hasonlóan szintén a Roszatom építi, itthon viszont mintha mi sem történt volna. Illetve szó szerint – mi sem történik.

Két száz százalékban orosz tulajdonú cég működtette a Paks2 beruházást, ezek alá tartoznak a magyar alvállalkozói cégek. Közülük az egyik 2020 júliusában 14 milliárd forint összértékben nyert el egy háromlépcsős tendert persze az orosz befektetőnek, ennek a munkálatai már zajlanak. A profil irodabérlés, ingatlankiépítés a későbbi érdemi kitelepülések háttér-infrastruktúrájához.

Vadkelet

Az első lépésekhez szükség volt magyar vállalkozóra, hogy az orosz tendernyertes a hazai előírásokat teljesíteni tudja. Nem sokkal ezt követően jött több orosz munkatárs, mérnökök, szakemberek s amint hivatalos lett a 14 milliárdos tendergyőzelem, már kényelmetlenné váltak a hazai munkatársak.

„Ráadásul mindenki azt hiszi, hogy a Paks II-höz bármi köze lenne a magyaroknak, nos nincs. Az orosz közbeszerzés a Roszatom oldalán publikus nyilvános tenderként bárki által követhető volt, és olyan laza szabályozással lehetnek részesei orosz befektetők az ilyen beruházásnak, ami miatt egy magyar céget kizárnának a hazai előírások a közbeszerzésből. Akár olyan orosz cég is pályázhat, amelyik ellen végrehajtás van folyamatban. Ez az egész egy orosz mutyi. Van egy nyolctagú bizottság fent a Roszatomnál és ott eldöntik, hogy melyik tendert ki nyeri el”

– nyilatkozta forrásunk.

Az orosz tulajdonos „mindenütt kiborította a bilit”

A terepen dolgozó magyar munkavállalók közvetlen tapasztalatai szerint jelenleg az jellemzi az egész paksi beruházást, hogy magyar alvállalkozók érdemben nincsenek is a közelében. „Egyedül a KÉSZ Kft. tudott elhozni három épületet, amit fel is építettek, de ez is úgy sikerült nekik, hogy nagyon bementek a meghirdetett ár alá. Ez mindössze azért érte meg nekik, mert ott akartak lenni Paks2-ön mint az első magyar beruházó. Azóta is tépik a hajukat, mert nagyon alulvállalták magukat és teljesen mínuszba kerültek.” Ráadásul az elkészült épületek mind a ’80-’90-es tervek alapján készültek, amikről „már az elején jelezték a Sülinek (Süli János, akkor még a Paksi Atomerőmű fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, a terület egyéni országos képviselőjelöltje), hogy ezek nem lesznek jók, mert már rég nem korszerűek. Mégis felhúzták, mármint az épületeket.”

Az orosz tendergyőztes száz százalékos tulajdonosa lett a beruházásban érdekelt cégnek, ők szemelik ki a magyar alvállalkozókat, ha egyáltalán kiszemelik. „Három országban is van érdekeltsége a Roszatomon keresztül: Bangladesben, Egyiptomban és Törökországban, bár ez utóbbi valamiért leállt.”

Az orosz vállalkozót bemutatták a paksi kormánymegbízottnak, elvitték a Duna Aszfalthoz, a Készhez, minden utat igyekeztek kitaposni a számára, de nyílt titok, hogy „mindenütt kiborította a bilit. Először idejön, látszólag örül, hogy minden lényeges személynek bemutatják, majd a szokásos orosz arroganciával jelezte, hogy a magyar alvállalkozók csak legyenek készenlétben, ő tudja, mit kell majd csinálni. Ennek ellenére egy magyar céggel sem kötött komoly megállapodást.”

Megjelentek az orosz csókosok és a nemzetbiztonsági kockázat

Az ex-alkalmazottak információja szerint pedig a két magyar alvállalkozói cég 2018-as megalapításakor még annyira bíztató volt az együttműködés harmóniája, hogy az egyik legfontosabb stratégiai kérdésben, a TBT-ben is sikerült eredményt elérni.

„Ez a telephely biztonsági tanúsítvány, ami egy kötelező nemzetvédelmi átvilágítás. Ennek hiányában senki semmit nem csinálhat egy olyan kiemelt biztonsági kockázattal bíró beruházáson, mint amilyen a Paks II. Ez egyaránt vonatkozik a tulajdonosra, a cégvezetőre, a cégre, az alvállalkozókra, mindenkire.

Belső információk szerint ez nagyon sok energiát vitt el, mivel a tulajdonos Roin Baratasvilinek olyan céghálózata van, amit nem tudtak leellenőrizni. A TBT-t 3-4 próbálkozás után is visszadobták a magyar hatóságok, s ez volt az első komolyabb konfliktus az orosz befektető és a magyar partnerek között. Baratasvili úgy gondolta, hogy idejön egy táska pénzzel és akkor minden el van intézve” – vázolta a volt magyar érintett vállalkozó.

Mivel a nemzetbiztonsági engedély még 2020 őszén sem készült el, egyre-másra olyan koncepciós vádak merültek fel, amikkel megpróbálták ellehetetleníteni az érintett hazai munkatársakat. „Ezután gyorsan megjelentek a csókosok, miután 2021 elején fizetési felszólítást küldtek Baratasvili úrnak, hogy az elmaradt összegeket fizesse ki. Egyre világosabbá vált, hogy

a magyar alvállalkozókat semmi másra nem használták, mint strómannak: intézzenek el mindent, írjanak alá mindent és mehetnek, jön a következő bábú.”

A történtek miatt kialakult, és bemerevedni látszó körülményeket jól jellemzi, hogy miután hónapok óta nem kapnak fizetést az orosz tulajdonostól, megpróbáltak az alkalmazottaktól közös megegyezéssel való felmondás útján megszabadulni. Forrásunk úgy tudja, hogy az orosz tulajdonos, Baratasvili megbízásából

„egy alulképzett földije vitte a gyakorlati teendőket a Paks2 beruházás háza táján. Ő is csak aláírt, de döntéseket nem hozott.”

Guruló milliárdok – még ki lehetne lépni

Arra a felvetésre, hogy mindennek alapvetően mi a szándéka az orosz befektetők részéről, az érintettek szerint erre nincs semmilyen ésszerű szakmai válasz.

„Ha másra nem, a körülmények elvileg ideálisak a pénzmosásra”

– állítják az elmúlt időszak tapasztalataira utalva. A helyszínen dolgozók véleménye és információi szerint a jelen állás alapján a Paksi Atomerőmű bővítése pillanatnyilag semmi másról nem szól, minthogy megjelennek a vállalkozásban érdekelt, Roszatom által kijelölt orosz tulajdonosok, befektetők. Legfeljebb olyan, a hazai érdekérvényesítéshez szükséges magyar alvállalkozókat keresnek, akikkel a kellő engedélyeztetést, papírmunkát és felelősséget átvállaltatják és ezek teljesítését követően megválnak tőlük. Lehetőleg – amint a sajnálatos tapasztalatok mutatják – több hónapos fizetés nélkül.

„Ezt követően újabb bábokat keresnek, de azokat is leváltják, s mindezt feltehetően azért, hogy ne lássanak bele a folyamatokba, ne ismerhessék ki a tevékenységük valódi mechanizmusát”

– tette hozzá a portálunknak nyilatkozó volt alkalmazott.

S mindehhez még hozzá lehet számolni azokat a magyar állami kölcsönöket, amiknek a visszafizetése legalább olyan kérdéses, mint a hónapok óta lemaradt bérek. S bizony erre aspirálhat az a több tízmilliárd euró is, amit a beruházásra szán, szánt a magyar állam.

Az alapvető probléma az egész projektben az, hogy az orosz fél felismerte Magyarország kényszerét a Paks2 megépítésére, mivel Paks1 10 éven belül „lejár, már így is csak toldozgatják-foltozgatják. Az oroszok idejöttek, egyelőre csak körülszimatolnak, hogy mit is lehet és hogyan megvalósítani itt Magyarországon. Teljes a fejetlenség, kis túlzással még mindig ott tartanak, hogy hova kell leverni a sátorrudat, nemhogy érdemi, komoly szakmai, netán tudományos munka kezdődhetne. A folyamatosan tologatott határidőket mesterségesen módosítgatják és hogy mindez hova, mikor, mire fut ki, az egyszerűen beláthatatlan.

Egy megoldás még adódna az ország számára: ha arra kijelölt, független szakértőkkel átvilágíthatnák a paksi szerződést, talán még fel lehetne mondani és ki lehetne lépni ebből a rémálomból”

– mondta el portálunknak a paksi beruházás mögötti események tapasztalatát az egyik érintett, munkáját vesztett alvállalkozó.

Örvendetes a Roszatom-vezér tegnapi bejelentése, miszerint a 2020 óta mindössze fantomberuházásként létező atomprojekt, akár Orbán Ráhel, a saját lábára áll. Ám a fentiek tükrében több mint kérdéses, hogy ilyen Kaukázuson túli üzleti és vállalkozói technikával ugyan ki és mit fog betonba önteni 2024 tavaszán. S hova tűnt a négy éven át a magyar kormány áldásával eddig a semmibe égetett magyar közpénz-százmilliárdok.

(kép: paks2.hu)