2023.02.06., hétfő - Dóra, Dorottya
Szekszárd: -3o - -3o
Az ország 19 megyéjében

Európába, de mindahányan! Csengey Dénesre emlékezünk

Tóth Rózsa, 2023. január 24. - 18:35
Európába, de mindahányan! Csengey Dénesre emlékezünk

Ezer szállal kötődött Tolna megyéhez, ahol született. Az első írásai is a Népújságban jelentek meg. Vezérszónokként birtokba vette a Magyar Televíziót. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagjaként szembehelyezkedett az akkori rendszerrel. Politikai munkássága mellett mindvégig folytatta irodalmi tevékenységét is. Fájdalmasan korán, 38 évesen halt meg Csengey Dénes.

A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.

Támogatás

70 évvel ezelőtt, ezen a napon, 1953. január 24-én született Szekszárdon Csengey Dénes, József Attila-díjas író, politikus, a rendszerváltás egyik meghatározó pártjának, a Magyar Demokrata Fórumnak egyik alapítója - írja a wikipédia.

Tolna megyéhez ezer szállal kötődött. Középiskolai tanulmányait a szekszárdi Garay János Gimnáziumban kezdte, bár az érettségit Budapesten szerezte meg. Ezek után rakodómunkás volt egy szekszárdi építőipari vállalatnál, biztosítási ügynök volt Bátaszéken, segédmunkás a Szekszárdi Állami Gazdaság Borpincéjében.

Az első írásai a sorkatonai szolgálata alatt a Tolna Megyei Népújság fiatal alkotóknak fenntartott rovatában jelentek meg.

Leszerelését követően képesítés nélküli napközis tanító- és rajztanárként helyezkedett el a faddi általános iskolában.

A népi ellenzék tagjaként részt vett az 1985-ös monori találkozón, amelyen az egymástól elszigetelt demokratikus ellenzék képviselőin kívül, reformközgazdászok, történészek, népi írók, a Kádár-rendszerrel szemben álló művészek is részt vettek, összesen negyvenöten. A tanácskozás mérföldkő volt az 1956 utáni magyar és közép-kelet-európai ellenzéki mozgalmak történetében.

Az akkor illegális rendezvény, a magyarországi rendszerváltás előtti ellenzéki körök és csoportosulások, összességében a demokratikus ellenzék első és igazából egyetlen olyan találkozója volt, amelyen mind az „urbánus”, mind a „népi” frakció jelen volt és valamiben egyetértésre jutott.

Politikai munkássága mellett mindvégig folytatta irodalmi tevékenységét is, így 1987-től haláláig a Magyar Írószövetség, 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőségének volt a tagja. Sorra jelentek meg különféle műfajú kötetei, de ezek mellett több filmben is szerepelt mint mellékszereplő és dalszövegíró (Jancsó Miklós: Szörnyek évadja, 1987, valamint András Ferenc: Vadon, 1989.) - méltatja a Petőfi Irodalmi Múzeum.


1989. március 15-én az ellenzéki tüntetők egyik vezérszónokaként a magyar nép nevében a szabad sajtó mellett beszélt és jelképesen birtokba vette a Magyar Televíziót.

Itt mondta el a később sokat idézett kijelentését:

Európába, de mindahányan!

Azt vallotta, hogy a szellem embere végeredményben semmilyen erőszakos módszerrel sem gátolható meg abban, hogy szembehelyezkedjen a rendszerrel.

Rövid, de annál tartalmasabb élete 1991. április 8-án ért véget mindössze 38 évesen. Budapesten, a Németvölgyi úti albérletében szívelégtelenségben halt meg. A ház falán emlékét tábla jelzi, amely szavait idézi:

Mert rend nem akkor van, amikor irányítható, hanem amikor szabad egy ország, egy nép, egy társadalom.

Fotó: Gulyás Róbert Facebook oldala