2023.02.06., hétfő - Dóra, Dorottya
Szekszárd: -3o - -3o
Az ország 19 megyéjében

115 éve született Teller Ede, rá emlékezünk

Tóth Rózsa, 2023. január 16. - 19:05
115 éve született Teller Ede, rá emlékezünk

A hidrogénbomba atyjaként tekintenek rá, de az atomenergia békés felhasználásának világhírű pártolója volt.

A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.

Támogatás

Budapesten született 1908. január 15-én Teller Ede magyar-amerikai atomfizikus, a "hidrogénbomba atyja" - ismerteti a tényeket a wikipédia.

Az érdeklődése korán a matematika felé irányult, de szülői nyomásra a Királyi József Műegyetemen vegyészmérnökként kezdte tanulmányait. 1926-ban Németországban kezdett új életet a családjával, ezért tanulmányait Karlsuhéban folytatta, ahol a matematika mellett a kémiát választotta.

Ekkor azonban 1927-ben Hermann Mark kvantummechanika területén elért eredményei hatására átnyargalt a fizikára. Ez az év azért is volt fontos a számára, mert egy villamosbalesetben elveszítette az egyik lábfejének egy részét. Doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól írta, amit 1930-ban védett meg.

1935-ben emigrált az Amerikai Egyesült Államokban, mely lépéssel megnyíltak előtte a lehetőségek kapui. Pearl Harbor 1941-es támadását követően kezdett el Teller gondolkodni egy szuperbomba építésén, miután Enrico Fermi megosztotta vele ötletét, mely szerint egy atombombával termonukleáris fúziót lehetne beindítani. Ezzel egyenes út vezetett a Manhattan tervhez, mely a második világháborúban az atomfegyver kifejlesztésére szolgáló közös vállalkozás volt.

Teller Ede volt az, aki felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (pozitív üregtényező) és emiatt az USA-ban leállították az olyan reaktorokat, mint amilyen Csernobilban működött a katasztrófáig.

1936-ot követően 1990-ben látogatott el először Magyarországra, december 3-án az egész napját Pakson töltötte az Erőműben.

Ezen a napon végigjárta az erőmű blokkjait, figyelte a vezénylőben a monitort, járt a fűtőanyag-tárolóban is.

Az MVM Zrt. nagy gondot fordít arra, hogy képzőművészeti alkotásokkal is körülvegyék az erőművet, és  emléket állítsanak a kimagasló egyéniségeknek - írja a fizikaiszemle.hu. A buszállomás, a Tájékoztató és Látogató Központ épület között "Paksi Disputa" néven szoborpark található, melyet a Szegeden született, de Szekszárdon alkotó Farkas Pál készített kőből és bronzból - ismerteti a tolnaart.hu.

Itt található Teller Ede mellszobra is:

A szoborcsoport öt mellszobra kör alakú medence körül helyezkedik el. A medencében sziklát repeszt szét a belőle kibújó urán atommag, a sziklából több irányba spriccel a víz. A medence káváján rozsdamentes könyvlapokon angolul és magyarul egy-egy mondatban fogalmazódik meg a géniuszok munkássága" (részlet Keviczky László avató beszédéből).

Kiemelt kép: MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Facebook oldala/Fotó Teller Ede mellszobráról: frisshirek.hu