Batyus bálok várják a mulatni vágyókat Szilveszterkor
A sárközi játszó valóságos divatbemutató volt, korábban a falu főterén, a templomtéren tartották, később a tilalmak miatt a kocsma vagy az olvasókör udvarára szorult.
A régi időkben is népszerűek voltak a bálok, táncmulatságok, ezekre tekintünk vissza a Tolna megyei Sárközben és számba vesszük, hol tudunk ma élő zenére mulatozni a térségben.
A tánctáncalkalmak egyik fajtája a spontán, kötetlen forma volt, de a másik, a szervezett bál, báld, a parasztság körében újabb keletű, és lebonyolítását polgári hatások színezték. A bálok és egyéb táncmulatságok egyaránt kapcsolódhattak az év jeles napjaihoz, de különböző munkaalkalmakhoz is - olvashatjuk a Tánc általános alkalmai című értekezésben.
Rendezői, illetve felelős szervezői a falusi fiatalság rátermett tagjai, a legényszervezetek vezetői közül kerültek ki (legénybíró, első legény, kezes). A kötetlen táncok közvetlen, játékos hangulatban zajlottak le. Rendszerint vasárnap vagy ünnepnap délután kezdődtek és estig tartottak. Ezeken az alkalmakon éltek legtovább a hagyományos táncok a régi táncrend szerint.
A zenészek előre leszerződött vagy alkalmi muzsikusok voltak. Gyakran szólóhangszerekre (duda, citera, tekerő, hegedű, harmonika stb.) vagy egyszerűbb hangszeregyüttesekre, általában hangszerpárra (citera köcsögdudával, tekerő klarinéttal, hegedű kontrával vagy ütőgardonnal) táncoltak.
A vasárnapok és ünnepnapok rendszeresen ismétlődő szórakozásai is változatosak voltak. Az egyik legáltalánosabb és talán a legrégibb formája az ún. vasárnapi játszó.
Különösen pompás volt a sárközi (fontosabb települések: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Báta) játszó. Sárközben a játszót korábban a falu főterén, a templomtéren tartották, később a tilalmak miatt a kocsma vagy az olvasókör udvarára szorult. Erre kivonult a fiatalsággal együtt az egész falu népe, az idősebbek is.
A menyecskék még a karonülő gyermekeiket is kivitték. A hangadók itt a nagyleányok voltak. A sárközi játszó valóságos divatbemutató volt! Színes, gazdag viseletbe öltözve járták körtáncaikat nótaszóra: a saját falujukban keletkezett dalokat énekelték órákon keresztül, napestig mert száz és száz daluk volt, s azt valamennyiük tudta – jegyezték fel még 1914 előttről.
Ez a Sárközben feltehetően a mai napig fennmaradt, lassú tempójú, sok strófás, lírai szövegekkel énekelt, aszimmetrikus (5/8) ritmusú, ún. „lépő nóták”-ra utal. A leírások és megfigyelések említik, hogy a dallamokat és azok változását egy jó hangú, tekintélyes leány kezdte el, illetve irányította. Ez a mozzanat is régi hagyományokat őrzött meg.
A sárközi játszók látványosságát fokozta a táncoló körök nagysága. Sokszor száznál több leány és menyecske járta egy-egy körben. A lassú részt a menyecskék is járták, de a gyors részeknél – a múltbeli megfigyelések szerint – kiállottak a körből. A női körtáncoknak aztán a legények vetettek véget, a gyorsabb résznél szétbomlasztották a kört, kiszakítottak egy-egy leányt, és elkezdték a páros táncot. A zenészek is megjelentek, és megindult a tánc sötétedésig.
A sárközi karikázót Csapó Vilmos honvéd ezredes, a szintén Tolna megyei Dunaszentgyörgy szülötte 1866-ban a következőképpen jellemezte:
A leánysereg összefogódzva a bús nóták mellett énekelve lépegetett lassú mozgással,
… most lépik a lépést, aztán ha elégséges, beeresztik a legényeket is, úgy kerül ki belőle a tánc.
Napjainkban ismét reneszánszát élik a különböző bálok a megyében. Szilveszter közeledtével ha nem is a sárközi településeken, de meghirdetve három helyen is rophatjuk hajnalig.
Szekszárdon a Babits Mihály Kulturális Központ rendezvénytermében készülnek a szervezők batyus bállal, a talpalávalót a Bravo zenekar és Dj. Táborfy biztosítja. Az eseményen köszöntő ital, tombola, névre szóló asztalok, éjfélkor pezsgő és virsli várja a mulatni vágyókat. Faddon a Béri Balogh Ádám Művelődési Ház színházterme ad otthont az óévbúcsúztatónak, a hangulatról a Joy partyzenekar gondoskodik, éjfélkor itt is pezsgővel koccinthatunk. Kaposszekcső is készül ugyancsak szilveszteri batyus bállal, itt a Friday zenekar garantálja a jókedvet hajnalig.
Fotók:
Fortepan/Erky-Nagy Tibor
Fortepan/Ebner