2023.02.06., hétfő - Dóra, Dorottya
Szekszárd: -3o - -3o
Az ország 19 megyéjében

Batyus bálok várják a mulatni vágyókat Szilveszterkor

Tóth Rózsa, 2022. december 26. - 19:00
Batyus bálok várják a mulatni vágyókat Szilveszterkor

A sárközi játszó valóságos divatbemutató volt, korábban a falu főterén, a templomtéren tartották, később a tilalmak miatt a kocsma vagy az olvasókör udvarára szorult.

A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.

Támogatás

A régi időkben is népszerűek voltak a bálok, táncmulatságok, ezekre tekintünk vissza a Tolna megyei Sárközben és számba vesszük, hol tudunk ma élő zenére mulatozni a térségben.

A tánctáncalkalmak egyik fajtája a spontán, kötetlen forma volt, de a másik, a szervezett bál, báld, a parasztság körében újabb keletű, és lebonyolítását polgári hatások színezték. A bálok és egyéb táncmulatságok egyaránt kapcsolódhattak az év jeles napjaihoz, de különböző munkaalkalmakhoz is - olvashatjuk a Tánc általános alkalmai című értekezésben.

Rendezői, illetve felelős szervezői a falusi fiatalság rátermett tagjai, a legényszervezetek vezetői közül kerültek ki (legénybíró, első legény, kezes). A kötetlen táncok közvetlen, játékos hangulatban zajlottak le. Rendszerint vasárnap vagy ünnepnap délután kezdődtek és estig tartottak. Ezeken az alkalmakon éltek legtovább a hagyományos táncok a régi táncrend szerint.
A zenészek előre leszerződött vagy alkalmi muzsikusok voltak. Gyakran szólóhangszerekre (duda, citera, tekerő, hegedű, harmonika stb.) vagy egyszerűbb hangszeregyüttesekre, általában hangszerpárra (citera köcsögdudával, tekerő klarinéttal, hegedű kontrával vagy ütőgardonnal) táncoltak.

A vasárnapok és ünnepnapok rendszeresen ismétlődő szórakozásai is változatosak voltak. Az egyik legáltalánosabb és talán a legrégibb formája az ún. vasárnapi játszó.

Különösen pompás volt a sárközi (fontosabb települések: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Báta) játszó. Sárközben a játszót korábban a falu főterén, a templomtéren tartották, később a tilalmak miatt a kocsma vagy az olvasókör udvarára szorult. Erre kivonult a fiatalsággal együtt az egész falu népe, az idősebbek is.

A menyecskék még a karonülő gyermekeiket is kivitték. A hangadók itt a nagyleányok voltak. A sárközi játszó valóságos divatbemutató volt! Színes, gazdag viseletbe öltözve járták körtáncaikat nótaszóra: a saját falujukban keletkezett dalokat énekelték órákon keresztül, napestig mert száz és száz daluk volt, s azt valamennyiük tudta – jegyezték fel még 1914 előttről.

Ez a Sárközben feltehetően a mai napig fennmaradt, lassú tempójú, sok strófás, lírai szövegekkel énekelt, aszimmetrikus (5/8) ritmusú, ún. „lépő nóták”-ra utal. A leírások és megfigyelések említik, hogy a dallamokat és azok változását egy jó hangú, tekintélyes leány kezdte el, illetve irányította. Ez a mozzanat is régi hagyományokat őrzött meg.

A sárközi játszók látványosságát fokozta a táncoló körök nagysága. Sokszor száznál több leány és menyecske járta egy-egy körben. A lassú részt a menyecskék is járták, de a gyors részeknél – a múltbeli megfigyelések szerint – kiállottak a körből. A női körtáncoknak aztán a legények vetettek véget, a gyorsabb résznél szétbomlasztották a kört, kiszakítottak egy-egy leányt, és elkezdték a páros táncot. A zenészek is megjelentek, és megindult a tánc sötétedésig.

A sárközi karikázót Csapó Vilmos honvéd ezredes, a szintén Tolna megyei Dunaszentgyörgy szülötte 1866-ban a következőképpen jellemezte:

A leánysereg összefogódzva a bús nóták mellett énekelve lépegetett lassú mozgással,
… most lépik a lépést, aztán ha elégséges, beeresztik a legényeket is, úgy kerül ki belőle a tánc.

Napjainkban ismét reneszánszát élik a különböző bálok a megyében. Szilveszter közeledtével ha nem is a sárközi településeken, de meghirdetve három helyen is rophatjuk hajnalig.

Szekszárdon a Babits Mihály Kulturális Központ rendezvénytermében készülnek a szervezők batyus bállal, a talpalávalót a Bravo zenekar és Dj. Táborfy biztosítja. Az eseményen köszöntő ital, tombola, névre szóló asztalok, éjfélkor pezsgő és virsli várja a mulatni vágyókat. Faddon a Béri Balogh Ádám Művelődési Ház színházterme ad otthont az óévbúcsúztatónak, a hangulatról a Joy partyzenekar gondoskodik, éjfélkor itt is pezsgővel koccinthatunk. Kaposszekcső is készül ugyancsak szilveszteri batyus bállal, itt a Friday zenekar garantálja a jókedvet hajnalig.

Fotók:

Fortepan/Erky-Nagy Tibor

Fortepan/Ebner