2022.12.06., kedd - Miklós
Szekszárd: 5o - 5o
Az ország 19 megyéjében

Egyre kevesebb a pedagógus Tolna megyében is

Tóth Rózsa, 2022. november 07. - 07:45
Egyre kevesebb a pedagógus Tolna megyében is
Tarthatatlan, hogy már nem azon gondolkozik a tanár, hogy vegyen-e biciklit a gyerekének, hanem, hogy a boltban levegye-e a sajtot a polcról vagy sem.

A tanár is tudja, hogy minél többször kell valamiért szólni, annál hangosabban kénytelen azt megtenni. Tudják ezt a Petőfiben is, akik már tavasszal kiálltak amellett, hogy a sztrájk alapjog - a frisshírek.hu munkatársa Jenei József történelem tanárral beszélgetett az aktuális pedagógus megmozdulásokkal kapcsolatban.

Mi, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola 76 pedagógusa, az alábbi nyilatkozatot tesszük

- írják nyilvános posztjukban, melyet komoly diskurzus előzött meg, mert a Petőfi tanárai közösen szedték pontokba, hogy mit szeretnének, és az igazgatóval egyeztetve tárták azt a publikum elé.

Kijelentjük, hogy elhatárolódunk mindenféle politikai hangtól. A cél, amit képviselünk, nem politikai cél, nem tartozunk egyetlen párthoz sem, s nem is akarunk egyetlen politikai pártot sem kiszolgálni. Kizárólag az oktatás ügyéről beszélünk.

- hangsúlyozza a nyilatkozat.

“Ha a versenyszférában dolgozom, és elégedetlen vagyok a béremmel, valamint a munkakörülményekkel, akkor bekopogok a főnökhöz. Itt ezt nem tehetem meg. Tekintve, hogy az államtól kapom a fizetésemet - és a mostani kormány a kompetens - hozzá kell forduljak. De nincs Oktatási Minisztérium, nincs egy miniszter, vagy államtitkár, aki szeretne, akar és tud is tenni az ügyünkért. Szerencsésebb lenne, ha lenne. Elakadt a párbeszéd, a fenntartó állam és a pedagógusok között, ezért kell máshogyan hallassuk a hangunkat." - foglalta össze Jenei József.

"Az egyházi intézmények egyértelműen jobb helyzetben vannak, mint az államiak. Éppen ezért úgy érezzük, hogy fokozott felelősséggel tartozunk kollégáinkért, s egyházi iskolaként hallatni kell hangunkat a nevelés, az oktatás és a humánum érdekében. Fontos kiemelni, hogy szándékaink nem irányulnak az iskolánk fenntartója, a diákjaink, vagy az iskola vezetősége ellen."

Az egyház a fenntartó, de az állam adja a fizetésünket. Az egyház támogatásának köszönhetően jobbak a körülmények, mint más, nem egyházi iskolában, de a bérek és a munkaterhek ugyanazok. - folytatta gondolatait.

Az okatási tartalom kétségbeejtő helyzetben van (tananyagok jelentős része elavult, megszűnt a szabad tankönyvválasztás, a NAT2020 hiányosságai megnehezítik az oktatást).

Középfokú oktatási intézmény lévén a céljuk, hogy a kimeneti mérésben - ami az érettségi - az oktatási munka megállja a helyét, a diák leérettségizzen, majd felvételt nyerjen egy általa választott felsőfokú intézménybe. Az oktatás tartalmi részét az állam szabja meg. Az oktatási anyagban az elmúlt időszakban eszközölt változtatások sok kritikát kapnak a tanárok körében. Mit jelent az, hogy megszűnt a szabad tankönyválasztás?

Csak az állam által kijelölt könyv az ingyenes, a tanár nem mondhatja azt, hogy másikból tanítana, amiért fizetni kell, mert a szülő nem tudja megfizetni!

- fejtette ki a töri tanár.

A diákok és a pedagógusok egyaránt túlterheltek, ami a minőségi munka kárára megy.

"Sokan emlegetik a Portugál iskolarendszert. Ott heti 18-20 órát kell tanítaniuk a tanároknak. Egy magyar gimnáziumban ez a szám most 22 és 26 óra között van hetente. Ha a jelenlegi rendszerben a tanárt az év eleji tervek, beosztások alapján 22 órára állítanak be, akkor szükség szerint hetente 4 órát ingyen helyettesíthet, mert csak a 26 óra felettit fizetik ki. A Petőfiben ettől az évtől szerencsére kompenzálják ezeket az órákat, ezért megint szerencsés helyzetben vagyunk, de sok másik iskolában tanító kolléga nem ilyen szerencsés.” - indokolta meglátásaikat. A fent említett óraszámok persze csak a megtartott órákat mutatják. Nem tartalmazzák az órákra való felkészülést, a dolgozatjavítást, az osztályfőnöki teendőket stb.

Jól szeretnénk tanítani! Minden tanár szereti, ha az órán meg tudja szólítani a diákjait, örülünk, ha csillognak a diákszemek egy jól sikerült témafeldolgozás közben. Egyre többet hallani azt az elvárást, hogy a tanárok élményszerű órákat tartsanak, lehetőleg projekt- vagy csoportmunkával, de ez a feszített óratempó miatt ritkán tud megvalósulni, mert túl sok a tananyag.

Ha pedig egy diák iskola után esetleg zeneiskolába, netán sportolni jár és természetesen a házi feladatokat is megcsinálja, mikor tud gyerek lenni?

A 10 éves kislányomnak például, aki ötödik osztályos, hetente 3 alkalommal van 7 órája! A mostani tanítási rendszer tehát túlságosan leterheli a diákokat is, és még így is gyakran kényszerül a szülő gyermekét különórákra küldeni, hogy meg legyen a nyelvvizsga vagy a korrepetálás."

- világított rá a probléma hátterére.

Az oktatási rendszerben dolgozók alkotmányos jogon járó sztrájkjogát kiüresítették. A sztrájk lényege, hogy a munkás, ha sztrájkol, beszünteti a munkát és ezzel nyomást gyakorol a gyárigazgatóra. Ez az iskolában annyit jelent, hogy a diák nem kapja meg az oktatást. Úgy nem lehet munkát beszűntetni, és nyomást gyakorolni, ha a sztrájk alatt is biztosítani kell az oktatást, a jelen szabályozás szerint ugyanis csak ilyen sztrájklehetőségük van a tanároknak.

Végül, de nem utolsó sorban a bérfejlesztés. A tanárok bére tartós, hosszú távú rendezésre szorul. Ez szorosan összefügg az oktató társadalom elöregedésével, egyre nagyobb a pedagógushiány, hiszen egyre kevesebb fiatal jelentkezik erre a pályára az alacsony bérek miatt. Az október 13-án megígért januári béremelés nem fedezi az inflációból eredő többletköltségeket. Elengedhetetlen egy azonnali, 35-40 százalékos béremelés. Hosszú távon szükséges, hogy a korábban megígértek alapján a mindenkori minimálbérhez igazodjon a pedagógusok bére.

Amikor kezdő tanár voltam, tudtam, hogy nem lesz szükségem két bankszámlára a sok pénznek, amit majd keresni fogok, de tarthatatlan, hogy már nem azon gondolkozom, hogy vegyek-e biciklit a gyerekemnek, hanem, hogy a boltban levegyem-e a sajtot a polcról vagy sem.”

- vázolta fel a helyzetet Jenei József.

Valóban egyre kevesebb fiatal választja hivatásának a pedagógus szakmát, emiatt nincs akkora merítés, amiből az egyetem választhat és nem biztos, hogy a legalkalmasabbak indulnak el ezen az úton. Tisztában vannak vele, hogy más szegmensek is küzdenek az alacsony bérekkel, tiltakozásuk nem ellenük szól, hanem tanártársaik és maguk mellett.

Jenei József zárógondolatként elmondta, hogy a pedagógusok világnapján a diákjaik közül sokan kivonultak az iskola elé transzparensekkel és kockás ingben. Nagyon megindító volt látni, hogy kiállnak mellettük. Fontos tudni, hogy az eset teljesen pedagógusi irányítás nélkül történt. Aki ott volt, azt nem a tanárok kérték meg, hogy álljon ki, és nem is pedagógusok szervezték azt az alkalmat. Őket abszolút meglepte és meghatotta a megmozdulás.

Fotó forrása: a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola tanárai által készített kép