Oroszország egyre aktívabb a térségben, sorra nyitja meg újra a szovjet időkben kiépített bázisokat, melyeken legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek.   

Ezért a NATO-nak is meg kell erősítenie jelenlétét a régióban. A  szövetség elsőként tengerészeti felderítő és járőr repülőgépekbe invesztál, hogy pontos képet alkothasson arról, mi is zajlik a messzi északon - fejtette ki Jens Stoltenberg, aki a napokban Justin Trudeau kanadai kormányfővel tett látogatást Kanada sarkvidéki területén.

A régió stratégiai fontosságú, mert összeköttetést biztosít Európa és Amerika között, továbbá itt a legkisebb a távolság Észak-Amerika és Oroszország között.  

Moszkva mellett Peking is fokozott érdeklődést mutat az Északi-sarkvidék iránt – tette hozzá a NATO első embere.    

A Welt am Sonntag összeállításában kiemelte, hogy a NATO-főtitkár első alkalommal kereste fel Kanada sarkvidéki területét - írja az MTI.

Az Északi-sark térsége gazdag természeti erőforrásokban: a jégpáncél alatt található a világ földgázkészletének harmada és kőolajkészletének 16 százaléka. Éghajlata a globális átlagnál háromszor gyorsabban melegedik, ami megkönnyíti az erőforrások kiaknázását, továbbá lehetőséget biztosít új kereskedelmi útvonalak megnyitására.

Moszkva törekvéseire utalva idézték Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nemrégiben tett kijelentését az Északi-sarkvidékről, miszerint „mindenki számára régóta teljesen világos, hogy ez a mi területünk, ez a mi földünk”. Ami tény: az Északi-sarkkör több mint 40 százaléka Oroszország területén halad át.

Kép: pixels.com