A hvg.hu írta azt, hogy 2022 eddig eltelt része valószínűleg nem úgy fog bevonulni az emlékeinkbe, mint egy igazi magyar gazdasági sikertörténet – ehhez képest most, amikor arra várunk, hogy szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétegye a második negyedéves GDP-adatot, valószínűnek tűnik az, hogy egy egészen szép szám fog érkezni.

Persze nem annyira szép, mint három hónapja ilyenkor, amikor kiderült, hogy az első negyedévben 8 százalékkal nőtt a gazdaság. Ám az akkori és a most várható növekedési adat mögött hasonló folyamatok látszanak. És ezek leginkább azt jelzik, hogy a GDP-mutató önmagában nem árul el mindent a gazdaság teljesítményéről.

Annak, hogy a GDP legyen a legfontosabb gazdasági mutató, önmagában nagyon sok kritikája van – például nem látszik rajta, hogy mekkora az egyenlőtlenség, hogy milyen társadalmi folyamatok vannak a gazdaság mögött, és egyáltalán, hogy az emberek jól érzik-e magukat. Ezekről itt írtunk bővebben, a mostani helyzet viszont más, nem elvi problémákat mutat.

Most ugyanis négy teljesen gyakorlati oka van annak, hogy nem is rossz GDP-adatra számíthatunk:

– jókora kormányzati osztogatás volt idén és az ármaximálás is segített,

– a háború még csak drágulást okozott, komoly termelési leállást nem,
még mindig fontos a bázishatás,

– és nagyon sok rossz fejlemény már előre jelezhető, de még nem mutatkozott meg a GDP-számokban.
2021 novembere és 2022 márciusa között a kormány ezermilliárd forintos nagyságrendben szórta a pénzt az emberek közé. Ennek az egyik, igencsak kínos következménye lett az, hogy

– az infláció már az előtt csúnyán elszállt, hogy a háború hatásai beütöttek volna, a GDP-t azonban jócskán megdobhatta mindez.

Egy időre ugyanis – főleg akkor, amikor sokan még nem érezték azt, hogy hosszabb távon nagyon nagy lesz a drágulás – jóval több lett az elkölthető pénz, így aztán többet vásároltak, azaz a lakossági fogyasztás növekedése hajthatta a GDP-t.

A kormányzati intézkedések közül az ármaximálás is megtette a hatását. Legalábbis az üzemanyagáraké mindenképp: azzal, hogy sokan 480 forintért vehették a benzint vagy a gázolajat, egészen brutális benzinturizmust sikerült beindítani.

Ez kimondottan sok problémát okozhat még, de a fogyasztási adatokban nagyon látványos növekedést mutat: áprilisban 37,3, májusban 37,5, júniusban 23,6 százalékkal nagyobb volt a benzinkutak forgalma az egy évvel korábbinál. Így aztán a kiskereskedelmi forgalom áprilisban 15,8, májusban 11,1, júniusban 4,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Nem minden érződik a háborúból

Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, teljes joggal félhettünk attól, hogy ez a gazdaságot is megrengeti. Nem is úsztuk meg a rossz hatásokat – de egyelőre szinte csak olyan következmények jöttek, amelyek magát a termelést nem befolyásolták.

A termelési láncok akadozni kezdtek, az alapanyagárak iszonyatosan nőnek, az ipari termelői árak áprilisban 28,8, májusban 32,3, júniusban pedig már 35 százalékkal voltak az egy évvel korábbi felett (erre persze rátett egy lapáttal az a háborútól független ok is, hogy a megnőtt bérköltséget is ki kell gazdálkodni), csakhogy gyárak nem álltak le, nem kellett egy műszakos munkarendre váltani tömegesen.

Azaz a magyar ipar ha egyelőre nem is fényes időket él át, mégis működik, és egyelőre csak bajnak érzi a háború hatásait, nem katasztrófának. Munkanaphatás nélkül számolva áprilisban 4,7, májusban 3,4, júniusban 4,8 százalékkal volt nagyobb a termelés a tavaly ilyenkorinál.

2021 nem indult jól

Ma már nagyon távoli múltnak tűnik a tavalyi tavasz, de még mindig fontos emlékezni arra a friss GDP-adatoknál, hogy a bázishatás nagyon sokat jelent. Az első negyedévben például a 8 százalékos növekedésből 5,2 százalékpontot magyarázott a szolgáltató szektor javulása, és most is jó számokat várhatunk innen.

Tavaly a járvány harmadik hulláma alatt az éttermek terasznyitása április végén történt meg, a szállodák május elejétől nyithattak ki, és egy kisebb, de azért nem teljesen elhanyagolható boltzár is volt áprilisban még (bár a nagyobb forgalmú üzletek épp nyitva lehettek akkor). Így aztán az, hogy idén már minden visszatért a rendes kerékvágásba, szép növekedésnek látszik a számokban.

Az is segít, hogy a turizmus lassan kezd magára találni. Áprilisban 9 és félszer, májusban 7 és félszer, júniusban pedig 3 és félszer annyi vendégéjszakát töltöttek Magyarországon külföldiek, mint 2021 azonos időszakában. És ez ugyan az extrém bázishatás miatt a járvány előtti utolsó nyugodt év, 2019 adatainak a kétharmadát is alig éri el, vagyis arra nem elég, hogy a szenvedő turizmust megmentse, annyi eredményt már ad, hogy több pénzt költenek itt el a külföldi vendégek.

Mi történik, ha megpróbálunk nem foglalkozni 2021-gyel?

Ebből a szempontból is fontos lesz a negyedéves számokat figyelni, azaz azt nézni, hogy 2022 első három hónapjához képest milyen adatot közöl a KSH.

Virovácz Péter, az ING elemzője arról írt: egyre komolyabb jelek utalnak arra, hogy a második negyedévben az elsőhöz képest stagnálás közeli állapotot láthatunk majd, az ipar és a kiskereskedelem adatai is nagyjából errefelé mutatnak. Ezt a turizmus élénkülése miatt a szolgáltató szektor jobb teljesítménye némiképp felfelé módosíthatja.

Illusztrációs fotó: Pixabay